Bevezetés
A pilóta nélküli légi járművek alapjaiban fogják megváltoztatni többek között a mezőgazdasági folyamatokat is, hiszen a drónok használatával eddig nem tapasztalt, új kapuk nyílnak meg a precíziós gazdálkodás felé vezető úton. 2021 január elsejével életbe lépett a köznyelvben csak „Drón törvényként” ismert, általános kockázatalapú keretrendszer, melynek egyik vitathatatlan előnye, hogy ezentúl jogilag szabályozott keretek között tudunk munkát végezni ezekkel az eszközökkel. Önmagában csak a drónok használata nem feltétlen lesz képes a termésátlag növelésére, ezért a siker érdekében érdemes egy komplett rendszerben gondolkoznunk, melynek részegységei a különböző elemző-, és térinformatikai szoftverek, továbbá a képzett távpilóták és növényorvosi szakemberek. A technológia használata soha nem látott adathalmazt fog a részünkre bocsájtani, aminek a helyes feldolgozásával konkrét és célzott lépésekre leszünk képesek optimális időben, a megfelelő területen és a szükséges mértékben, mennyiségben.
A georeferált adatgyűjtés és elemzés, illetve a dróntechnológia együttes fejlődése, valamint ezen innovációk iparágba való belépése nyugodtan tekinthető a mezőgazdaság digitális forradalmának. Tulajdonképpen a növény- és gyümölcstermesztés rentábilitásának a fenntartása érdekében, mivel a hosszútávú eredményesség egyik, ha nem egyetlen megoldása lesz a precíziós gazdálkodási forma, aminek élen járó eszközei lesznek az ipari drónok. A világ folyamatosan fejlődik, a népesség drasztikusan nő, amivel arányosan az élelmiszerigény is emelkedik, míg az input anyagok, a gépek és a munkaerő költségei növekednek. A gazdáknak viszont kishíján változatlan méretű terület áll a rendelkezésükre, ahol a jövőben meg kell termelniük a saját hasznuk mellett az élelmiszeripar szükségleteit is, miközben a lehetőségeik folyamatosan korlátozódnak a különböző természetvédelmi intézkedések miatt. Továbbá azokat a pletykákat sem szabad véka alá rejtenünk, hogy a jövőben ezen gazdálkodási formához fogják kötni az Európai Uniós támogatások megszerzésének lehetőségét. Ezeknek az információknak a tükrében válik csak igazán szükséges és kihagyhatatlan lépésnek az, hogy a gazdálkodók nyissanak a technológia fejlődésének irányába, hiszen a piaci verseny egyre nagyobb lesz és muszáj lesz optimalizálni a gazdaság folyamatait ahhoz, hogy redukálni lehessen a költségeket és növelni a terméshozamot.
Szerencsére a megoldás már az ajtón kopogtat, kis túlzással azt lehet mondani, hogy nagyon kevés olyan terület van, ahol a drónok használata ne jelentene előnyt. Első lépésként csak az alkalmazási területhez megfelelő madarat és a hozzá tartozó eszközt (szaknyelven payload-ot) kell kiválasztanunk ahhoz, hogy a drónnal együtt a vállalkozásunkat is a magasba tudjuk emelni.
Ipari drónok felhasználása a mezőgazdasági folyamatokban
A dróntechnológia felhasználását alapvetőleg két csoportra tudjuk osztani, egyik ezek közül a monitoring, vagyis a felmérésekre tervezett gépek csoportja, amelyek feladata elsősorban az adatgyűjtés. A másik csoportot pedig nevezhetjük munkavégző egységeknek és esetünkben főként a mezőgazdasági permetező drónok tartoznak ebbe a kategóriába. Mindkét csoport alkalmazásának vannak pozitív hozadékai már külön-külön is, ám igazán hatékonyak akkor leszünk, ha magát az egész rendszert alkalmazzuk. Ez a folyamat a terület kamerás felmérésével kezdődik, majd a szoftveres utómunkálatok után egy növényorvosi kiértékelés következik. Ezt követően már egy teljeskörű repülési tervet tudunk készíteni, ami alapján a permetező drónunk célzottan és ha szükségszerű akkor szakaszosan tudja kijuttatni a növényvédőszert. Leegyszerűsítve így néz ki a folyamatábra és a kivitelezés egyik vitathatatlan előnye – számtalan másik mellett – a taposási veszteség nullára redukálása.
A termőföldek tulajdonjogáért folyó harc évről-évre élesedik, tapasztalatokból merítve azt lehet mondani, hogy a földszomszédjaink pár méter plusz földterületért képesek sokszor vérre menő konfliktusokba bocsátkozni, aminek a vége mindig az, hogy idő-, és költségigényes földmérő szakembert kell megbízni, hogy pontot tegyen az ügy végére. Ezek az idők már elmúlni látszanak, hiszen az RTK modullal felszerelt drónok centiméter pontosságú felvételt tudnak készíteni az adott területről, amit aztán számítógépes program használatával teljeskörűen ki tudunk elemezni és így fény derül minden turpisságra. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy pillanatok alatt elvégezhető egy ilyen folyamat, ahol a terület méretein felül ellenőrizni tudjuk még például a vad-, fagy- és viharkárokat is, amiket dokumentálva pedig rendkívül sikeresen fel tudunk állni a biztosítók, hivatalok vagy vadásztársaságok elé. Szintén ezen felvételek használatával tudunk továbbá meglehetősen pontos tőszámlálást végezni, amellyel így már rögtön a kelési időszakot követően számos előremutató adatot kapunk. Izgalmasan hangzik, ugye? Pedig a hozambecslés, a víznyomásos területek felmérésének vagy a gyomosodás mértékének és lokációjának detektálási lehetőségét még nem is említettük. A legjobb az egészben, hogy ehhez a rengeteg információhoz elég egyszer a magasba engedni a drónt, mert leszállást követő szoftveres munka végeztével kapott orthomozaik fotó már önállóan is ennyi információval kapcsolatban tud a segítségünkre lenni.
Multispektrális felvételek
A növények is élőlények és az emberekhez hasonlóan vannak szükségleteik is, amiket ha nem kapnak meg vagy ha betegség, fertőzés éri őket akkor az rendkívül károsan hat rájuk. Az NDVI alapú felvételezés már sokak számára ismerős lehet, és egyre több gazdálkodó érdeklődik a gazdálkodás ezen irányzata iránt, ami nem is meglepő, mert a mezőgazdasági monitoring és a dróntechnológia együttes fejlődése rendkívül gyors és hatékony megoldást jelentenek.
Erre azért is van szükség, mert a növények úgynevezett helyhez kötött életmódúak és emiatt a környezeti tényezőkre rendkívül érzékenyek, aminek a sorozatos váltakozásai bizonyos stresszállapotot okozhatnak. A növényi stresszhelyzet nem azonos az emberivel, hiszen mi képesek vagyunk aktív helyváltoztatásra, míg a növényeknek az élőhelyükön kell átvészelni ezt az állapotot, amihez muszáj alkalmazkodniuk is, továbbá ami így nagymértékben hatással lehet a fejlődési szakaszaikra és a várható hozamra is. Leegyszerűsítve úgy tudjuk ezt megérteni, hogy nyilván mi sem szeretünk és tudunk olyan hatékonyan teljesíteni egy olyan lelki és testi állapotban, amiben nem érezzük jól magunkat. Míg minket az orvosok vizsgálnak, addig a növényeket mi magunk, persze a multispektrális kameránk lencséjén keresztül, ami az emberi szemnél érzékenyebb tartományban látja a különböző vegetációs állapotokon áthaladó termőnövények állapotát. Sajnos meglehetősen kényesek ilyen tekintetben, ezért tulajdonképpen bármi kiválthatja számukra stresszes állapotot, de szerencsére már meglehetősen hatékony növénykondícionáló szerekkel kezelhető ez az állapot. Itt jön képbe a multispektrális kamera, amellyel lerepülve a területet időben meg tudjuk hozni a szükséges döntéseket.
Miután elkészülnek a felvételek, szoftveresen feldolgozzuk őket, amiből számos információt tartalmazó orthofotó lesz. Megtudhatjuk a tápanyagellátottságot, felmérhetjük a stresszhelyzetet, detektálhatjuk a gyomokat és fertőzéseket, valamint ellenőrizni tudjuk a kelést és a fejlődés minden egyes szakaszát is. Ezeket a felvételeket kiértékelve aztán georeferált repülési tervet tudunk készíteni, ami így alapját szolgálhatja a differenciált, szakaszos kijuttatásnak. Mára fejlődött odáig a technika, hogy a mezőgazdasági munkagépekbe is beprogramozható formátumban tudunk összeállítani útvonalat, ami alapján kijuttatásra kerül a szükséges növényvédőszer, vagy műtrágya.
Permetező drónok
Számtalan helyzet adódik, amikor a földi munkavégzés nem kivitelezhető, például túlzott csapadékmennyiség miatt. Ezekben a helyzetekben már most is rendkívüli hatékonysággal tudnak besegíteni a permetező drónok, amiknek nem szab gátat a dagonya, továbbá a nulla taposási veszteséget is garantálni tudják. A zónaelhatárolások szerint elkészített, pontos repülési terv alapján dolgozó permetező drón kiemelkedő cseppméret azonossággal és szinte hibátlan szórási képpel képes dolgozni, illetve közel 90%-os víz- és akár 50%-os növényvédőszer megtakarítással is kalkulálhatunk az input anyagok terén.
A levegőből megoldott a foltkezelés a szélsőséges domborzati viszonyok között is, illetve az alacsony vízigény miatt előnyösen használható a kisebb táblákon is. A precíziós gazdálkodás egyik célja a gazdálkodó számára a költségek redukálása, amibe jelenleg, mint járulékos veszteség a taposási kár is bele tartozik. Drónos kezelés esetén azonban ezt a mínuszt máris megspóroltuk. Ha a jogi környezet, a technológiai szervezettség és a nyitottság is lehetővé teszi a permetező drónok összehangolt csoportos munkavégzését nálunk is, akkor robbanásszerűen fog elkezdeni emelkedni a nagy teherbírású madarak elterjedése.
Váltóponthoz érkeztünk
A mezőgazdaság, mint iparág kritikus ponthoz érkezett, de szerencsére a technológia fejlődése és a kereslet ilyen szintű növekedésének hatására a folyamatok digitalizálódnak, és nyitnak az okos megoldások irányába. Összességében a precíziós gazdálkodás pozitív hatásainak elérése rendkívül hatékonyan megoldható az ipari drónok használatával. A differenciált inputanyag kijuttatás, a magasabb hozamok, a kézben tartott és rendezett, ütemszerű gazdálkodás már nem csak álom, amit csak a nyugati országokat figyelve tapasztalunk.
A maximumot kell kihoznunk a talajból és a növényekből egyaránt, ehhez pedig gyors és célzott kezelések szükségesek, mert az időjárás még a tökéletes állománykezelés mellett is könnyen közbe szólhat, ahogy tette ezt a 2022-es évben is. Muszáj lépést tartani az elvárásokkal és beengedni a technológiai fejlődést a régimódi folyamatokba is annak érdekében, hogy egy jövedelmezőbb, pontos adatokon alapuló és átlátható gazdálkodást üzemeltethessünk.
